Bejelentés



KAPOSVÁRI ÚSZÓ SPORT EGYESÜLET
" Küzdj amíg ők alszanak, Tanulj amíg ők buliznak, élj úgy ahogy ők álmodnak "

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.










Alapszabály

Kaposvári Úszó Sport Egyesület

Módosított alapszabály

(Egységes szerkezetben)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


ALAPSZABÁLY

 

A Kaposvári Úszó Sport Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján létrehozott, a sportról szóló 2004. év I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 16-17.§-aiban foglalt rendelkezések alapján sportegyesületként működő szervezet.

I. Az egyesület adatai

(Ptk. 3:5. § a) és b) pontja alapján)

1.)        Az egyesület neve: Kaposvári Úszó Sport Egyesület

Az egyesület rövidítése: KÚSE

2.)        Az egyesület jellege: sportegyesület, mely jogi személy

3.)        Az egyesület székhelye: 7400, Kaposvár, Búzavirág utca 3.

4.)        Az egyesület működési területe: Kaposvár város és vonzáskörzete

Az egyesület tagja a Magyar Úszó Szövetségnek és a Magyar Búvár Szakszövetségnek, melyeknek alapszabályait, egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el (a szervezetek felsorolása, tagsági adatok a 2. sz. mellékletben találhatóak).

II. Az egyesület céljai és feladatai

(Ptk. 3:5. § c) pontja alapján)

Az egyesület megalakításának céljai:

- szabadidő egészséges eltöltésének, feltételeinek megteremtése

- kulturális- és sportrendezvényeken való részvétel

- kulturális- és sportrendezvények lebonyolítása

- a szabadidő egészséges, kulturált és aktív eltöltése

- alap- és haladó szintű úszótanfolyamok szervezése és bonyolítása

- folyamatos kondicionáló és úszó programok biztosítása

- úszó, és uszonyos úszó szakosztály létrehozása, sportolók edzése, versenyeztetése, táboroztatása

- szabadidős sport népszerűsítése, szabadidős úszás lehetőségének megteremtése

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület nem közhasznú jogállású, de az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény 2.§ 16. pontja szerint közcélú tevékenységet végez az alábbiak szerint:

Az Egyesület alaptevékenysége: sporttevékenység, úszás, uszonyos úszás sportágakban

Az Egyesület főtevékenysége:           93.12. Sportegyesületi tevékenység

Az Egyesület egyéb tevékenységei:   93.13. Testedzési szolgáltatás

93.19. Egyéb sporttevékenység

83.51. Sport, szabadidő képzés

Az egyesület fő céljának elérését segítő feladatai:

- az egyesület céljainak megvalósítása érdekében a verseny- és szabadidősport mindennapossá tétele céljából szakosztályok létrehozásával és működtetésével a sporttevékenység megszervezése, végzése, a sportágak (szakágak) működési feltételeinek biztosítása,

- az egyesület fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás megvalósításukról,

- az országos sportági szakszövetségek, valamint más szervezetek által rendezett sportversenyeken, sporteseményeken és rendezvényeken való részvétel, ilyen sportversenyek, sportesemények és rendezvények szervezése és lebonyolítása,

- az egyesület tagjainak sokoldalú képzése, a versenyzők felkészülésének biztosítása,

- az egyesület által működtetett sportágak utánpótlásának nevelése,

- a szabadidősport feltételeinek biztosítása, szabadidősport rendezvények szervezése, lebonyolítása,

- gyermek- és ifjúsági sporttáborozás szervezése és lebonyolítása.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az egyesület bármely szolgáltatásaiból bárki részesülhet, a szolgáltatásokról és azok igénybe vételének módjáról az egyesület székhelyén kifüggesztett közleményekben tájékoztatja az érintetteket.

III. A tagság

1.) Az egyesület tagsága

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) tiszteletbeli tagság,

c) pártoló tagság.

Nem lehet tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem metesült.

Nem lehet tag az, akit a közügyektől jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató egyesület tagja nem lehet.

A kizárást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet tag az, akit kizártak az egyesületből.

A/ Az egyesület rendes tagja:

Az egyesület rendes tagja lehet az a büntetlen előéletű nagykorú személy, természetes személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére. Az egyesületbe kiskorú állampolgár is felvehető, de csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. Képviseleti joggal járó tisztségre csak nagykorú személy választható.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

a) rendes tagok, és ezen belül

aa) országos sportági szakszövetség versenyrendszerében versenyszerűen sportolók (a továbbiakban: versenyzők),

ab) az aa) alpont szerinti versenyrendszerben részt nem vevő személyek,

b) különleges jogállású tagok, és ezen belül

ba) pártoló tagok,

bb) tiszteletbeli tagok.

A rendes tag jogai:

a) az egyesület rendes tagja jogosult részt venni az Egyesület Közgyűlésén, ott választani és a tisztségviselő személyére javaslatot tenni,

b) az egyesület rendes tagja - ha a törvényes feltételek fennállnak - tisztségviselőnek választható,

c) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

d) választható az egyesület szerveibe (kiskorú tag képviselettel járó tisztségre nem választható),

e) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban,

f) az elnökségi határozatokban meghatározott feltételekkel használhatja az egyesület létesítményeit, eszközeit,

g) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

A versenyző további jogai:

a) igényelheti a biztonságos versenyzéshez szükséges feltételek biztosítását,

b) igényelheti az egyesület sportszakembereinek segítségét,

c) sportteljesítményéhez, illetve elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.

A rendes tag kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b) teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatos, önként vállalt feladatokat

c) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

d) az egyesület hírnevéhez méltó magatartás tanúsítása,

e) a tagdíj késedelem nélküli megfizetése,

f) az egyesület vagyonának megóvása.

A versenyző további kötelezettségei:

a) a fair play elvei szerint felkészülés és versenyzés, ennek keretében tartózkodás verseny eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a doppingvétséget megalapozó magatartástól, továbbá a verseny biztonságos megrendezését veszélyeztető viselkedéstől,

b) a jogszabályban a sportágra (szakágra) meghatározott sportegészségügyi ellenőrzéseken való részvétel,

c) a sportág (szakág) hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltak betartása,

d) részvétel és fegyelmezett magatartás tanúsítása a versenyekre való felkészülés és a versenyek során, a versenyeken a legjobb képességek szerinti szereplés.

Tagsággal rendelkező jogi személy rendes tag természetes személy tagja által a kizárólag természetes személy által gyakorolható egyesületi jogok gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a jogi személy tagdíja és érintett tagjának a természetes személyre irányadó egyesületi tagdíja is befizetésre került.

B/ Különleges jogállású tag, a pártoló tag és a tiszteletbeli tag:

Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület szellemiségét és alapszabályát elfogadja, valamint a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését, így különösen az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja.

A pártoló tag jogai:

a) személyesen – jogi személy a képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c) külön megállapodás alapján – az általa vállalt hozzájárulással arányosan – részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

A pártoló tag kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása, illetve betartatása,

b) az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c) a vállalt hozzájárulás megfizetése.

Az egyesület tiszteletbeli tagjává az a természetes személy választható meg, aki az egyesület, illetőleg az egyesület tagjai által folytatott tevékenység kiteljesítése érdekében legalább egy évtizeden át kiemelkedő tevékenységet végzett, és nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását, valamint szellemiségének és alapszabályának elfogadását. Tiszteletbeli tag választására kizárólag a közgyűlés jogosult.

A tiszteletbeli tag jogai:

a) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b) az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.

 

 

2.) A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

Az egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes, egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, ezt követően a belépési kérelem elfogadásával keletkezik.

A belépési nyilatkozatot az egyesület elnökségéhez kell címezni. A belépési nyilatkozat hatályosságához kiskorú esetében a törvényes képviselő aláírása szükséges.

Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik és

a) kilépéssel,

b) törléssel,

c) kizárással

szűnik meg.

A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét – elnökségi határozatban, a tiszteletbeli tagok kivételével - az egyesület más szervére is átruházhatja.

A tagfelvétel elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs.

A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem és a tagdíj beérkezésével, a tagfelvétel elfogadásának napjára visszaható hatállyal jön létre.

Az egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól a titkár – a hatályos jogszabályokban foglalt adatkörű – nyilvántartást vezet, és a tagokat erre rendszeresített igazolvánnyal látja el. A személyi nyilvántartás nem nyilvános, annak adatbázisát – a versenyzőkre vonatkozó, jogszabályban előírtan közzéteendő adatok kivételével – az egyesület honlapján vagy kiadványában közzétenni nem lehet.

Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés az azt tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével lép hatályba. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai.

Törléssel szűnik meg a tagság a természetes személy tag halála, illetve a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint akkor, ha a tag, a pártoló tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásnak a fizetését egy évnél hosszabb ideig elmulasztja, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezi. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szűnik meg.

Az egyesületből történő kizárást csak a közgyűlés által, fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag nem mentesül a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. A határozatot az érdekelt a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidővel a bírósághoz benyújtott keresettel megtámadhatja.

Az egyesületi tagság megszűnése nem befolyásolja a versenyzők átigazolására
vonatkozó általános szabályokat.

6.) Tagdíjak

A tagdíj az egyesület alapvető bevétele, alapműködése ráfordításainak fedezete.


IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1.) Az egyesület szervei és tisztségviselői

Az egyesület szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség,

c) a szakosztályok.

Az egyesület tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az alelnök,

c) a titkár

Felelős személyek:

a) az egyesület tisztségviselői,

2.) A közgyűlés összehívása

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést az elnökség hívja össze.

A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha

a) a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi;

b) a bíróság elrendeli.

A közgyűlés előkészítéséről és összehívásáról az egyesület elnöke gondoskodik oly módon, hogy az ülést megelőzőleg legalább 8 nappal (rendkívüli közgyűlés esetén 4 nappal) az elnökség tagjait, valamint a meghívottakat írásban értesíti az ülés helyéről, időpontjáról és napirendi pontjairól. Az ülést az egyesület székhelyére hívja össze, vagy a meghívóban megjelölt más helyre.

Írásbeli értesítésnek számít az egyesület honlapján történő közzététel, valamint az egyesület székhelyén jól látható helyre való kifüggesztés.

3.) A közgyűlés határozatképessége, napirendje

A közgyűlésen minden – éves tagdíját a közgyűlés kezdetéig befizetett – rendes tag egy-egy szavazattal rendelkezik.

A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen, a jogi személy tag a képviseletére meghatalmazott személy (a továbbiakban: képviselő) útján gyakorolhatja. A jogi személy törvényes képviselőjének akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultság a szabályszerű meghatalmazás átadásától kezdve áll fenn. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi.

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanazon a napon, 30 perc elteltével kell megismételni az eredetivel azonos napirendi pontokkal. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés mellett – a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került.

A közgyűlés során a határozatképesség megállapítása bármely szavazásra jogosult által bármely szavazás előtt ismételten kezdeményezhető.

A közgyűlés napirendjét – a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően – a közgyűlés fogadja el, az elnökség által megküldött tervezett napirend, valamint a szavazásra jogosultak által tett helyszíni javaslatok alapján.

A napirendi pontok sorrendje a közgyűlés hatékony működése érdekében megváltoztatható. Egy napirendi pont tárgyalása egy alkalommal függeszthető fel.


4.) A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden olyan kérdés, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a közgyűlés a saját hatáskörébe von.

5.) A közgyűlés határozathozatala

A közgyűlést az Egyesület elnöke, vagy egy által felkért személy vezeti (levezető elnök). Ő nyitja meg a közgyűlést és állapítja meg a határozatképességet.

A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosság kizárásáról vagy korlátozásáról a közgyűlés egyszerű többségi határozattal dönthet.

Az ülés megnyitását követően a közgyűlés a megjelentek közül 1 fő jegyzőkönyvvezetőt és 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A jegyzőkönyv hitelesítők szavazások alkalmával a szavazatszámlálói szerepet is betöltik.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével, általában nyílt szavazással hozzák meg. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A közgyűlés a jelenlévő, szavazásra jogosultak kétharmadának szavazatával hoz határozatot az Alapszabály IV. 4.) a-c) pontjaiban meghatározott kérdésekben.

A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a jelenlevő szavazásra jogosultak több, mint 50 %-a indítványozza. Titkos szavazás szavazategyenlősége esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.

Személyi kérdésekben a választás szavazólapon titkos szavazással történik. A szavazólapra a jelöltek vezetéknevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólap akkor érvényes, ha a választani kívánt személyt egyértelműen megjelölték.

Érvénytelen a szavazat, ha:

a) azt nem a szavazólapon adták le,

b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,

c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.

Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok több mint 50 %-át megszerezték. A legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra a tisztségviselői helyekre.

Amennyiben a választás első fordulójában a tisztségviselői helyeket nem sikerül feltölteni, úgy a fennmaradt tisztségviselői helyekre megválasztáshoz szükséges szavazatokat el nem érő jelöltek között újabb fordulót kell tartani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.

Jelen lévő tagok 3/4-es többsége szükséges:

- az alapszabály módosításához

- tag kizárásához

A szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es többsége szükséges:

- az egyesület céljainak megváltoztatásához

- az egyesület jogutód nélküli megszűnéséhez, más egyesülettel való egyesülésének      - vagy egyesületekre történő szétválásának kimondásához.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét és időpontját

- a jelenlévők nevét

- az előterjesztés rövid ismertetését

- az elfogadott határozatot

- a határozat ellen szavazók nevét, kérésükre a határozat indokolását

- szükség szerint az ülésen elhangzott hozzászólásokat, döntéseket, javaslatokat

A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyv-vezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

A közgyűlési határozatokat és az azokkal elfogadott, jogszabályi előírás alapján nyilvánosságra hozandó dokumentumokat az egyesület honlapján kell közzétenni.

6.) A tisztségviselők választása

Az egyesület tisztségviselője (Alapszabály IV. 1.) az lehet, aki:

a) legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) magyar állampolgár, vagy

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A megválasztott tisztségviselő a tisztség elfogadásáról, megválasztását követően írásban nyilatkozik, beleértve a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatot is.

A tisztújításkor megválasztott tisztségviselők mandátuma a beszámolót elfogadó közgyűléstől a két év múlva esedékes beszámolót elfogadó közgyűlésen esedékes következő tisztújításig (két évig) tart.

Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselők és egyéb tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több, int felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

7.) Az elnökség

Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

Az elnökség létszáma 3 fő.

Az elnökség tagjai:

a) az elnök,

b)  alelnök,

c) a titkár

8.) Az elnökség feladat- és hatásköre

Az elnökség a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések (Alapszabály IV. 4.) kivételével az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv

Az elnökség feladata és hatásköre különösen:

a) a közgyűlés összehívása, előkészítése és lebonyolítása,

b) az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,

c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,

d) az egyesület szerveit és azok működését szabályozó, valamint a gazdálkodási és befektetési szabályzatok megállapítása és módosítása,

f) szakosztályok létrehozása, beszámoltatása és megszüntetése,

g) szakosztály vezetőség tisztségviselőinek és tagjainak az esedékes tisztújító közgyűlésig (Alapszabály IV. 6.) történő megbízása, beszámoltatása és visszahívása,

h) az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,

i) országos sportági szakszövetségbe való belépés, illetőleg az abból való kilépés elhatározása, a szövetségi közgyűlésre képviselő kijelölése,

j) az egyesület fejlesztési terveinek, éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása,

k) az egyesület versenynaptárának, rendezvénytervének jóváhagyása,

l) az egyesület versenyzői, illetve csapata magasabb osztályba, vagy nemzetközi versenyre történő nevezésének jóváhagyása,

m) az egyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

n) a tagfelvételi kérelmek elbírálása,

o) reklám- és szponzori szerződések aláírása,

p) megfelelő fedezet birtokában döntés a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról,

q) döntés egyesületi ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan tárgykörben, amely alapján az egyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek,

r) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal.

Az elnökség tevékenységéről az egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

 

9.) Az elnökség határozathozatala

Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt bármely elnökségi tag kéri, valamint ha valamelyik szakosztály vezetősége írásban, az ok megjelölésével indítványozza.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről 8 nappal korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben az elnök/ügyvezető alelnök ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele részt vesz az ülés munkájában. Határozat-képtelenség esetén az ülést 8 napon belül az eredeti napirendi pontokkal újból össze kell hívni.

Amennyiben az elnökség létszáma 50% alá csökken, a hiányzó tagok megválasztására 90 napon belül közgyűlést kell összehívni.

Az elnökség a határozatait a résztvevők egyszerű többségével, személyes részvétel esetén nyílt szavazással hozza.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabályban foglaltaknak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható. Ennek előfeltétele, hogy a résztvevők azonosítása biztosított, a résztvevők közötti kommunikáció pedig kölcsönös és korlátozásmentes – így különösen: kör-email, konferencia-kapcsolás – legyen.

A személyes részvétellel megtartott elnökségi ülésen jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A személyes részvétel nélkül megtartott ülésekre a személyes részvétel esetén előírtakkal megegyező írásbeli feljegyzés-készítési kötelezettség vonatkozik, a határozatokat a következő elnökségi ülésen ismertetni kell. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint sorszámozva a hozott határozatokat. A feljegyzést az ülés levezető elnöke írja alá.

A feljegyzésnek az egyesület irattárában való megőrzéséről, a betekintés lehetőségének biztosításáról, valamint a határozatok nyilvánosságra hozataláról, illetőleg azoknak az érintett(ek) részére történő megküldéséről a titkár gondoskodik. A határozatokat 15 napon belül kell az érintettnek megküldeni.

10.) Az elnökség tagjainak általános jogai és kötelezettségei

Az elnökség tagjainak (Alapszabály IV. 7.) általános jogai:

a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban,

c) felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben,

d) javaslattétel közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

Az elnökség tagjainak általános kötelezettségei:

a) megbízás alapján az egyesület képviselete,

b) az egyesület határozatainak betartása, végrehajtása,

c) kijelölés alapján folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival,

d) beszámolás az elnökségben vállalt egyéni feladatok végrehajtásáról.

Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a mandátum lejártával,

b) lemondással,

c) elhalálozással,

d) az egyesületből való kizárással,

e) ha a megválasztást követően bármely, jogszabályban előírt kizáró feltétel bekövetkezik.

11.) Az elnök

Az elnök az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) az egyesületet teljes körűen képviseli,

b) biztosítja az egyesület folyamatos működtetésének személyi és tárgyi (anyagi-) feltételeit,

c) szerződéseket, megállapodásokat köt,

d) engedélyezi a kifizetéseket,

e) elnököl az egyesület közgyűlésein és elnökségi ülésein,

f) ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat.

Az elnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

Az elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja.

12.) Az alelnök

Az ügyvezető alelnök az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) az egyesületet teljes körűen képviseli,

b) akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

Az ügyvezető alelnök az elnök általános helyetteseként minden olyan feladatot ellát, amely nem tartozik sem az elnök, sem valamely elnökségi tag kizárólagos hatáskörébe, így gondoskodik különösen:

a) az egyesület infrastruktúrájának kialakításáról, fenntartásáról és fejlesztéséről,

b) felszerelések, eszközök beszerzéséről,

c) a közgyűlések és értekezletek technikai lebonyolításáról.

Az ügyvezető alelnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

13.) Az elnökségi tag

Az elnökségi tag

a) részt az elnökség munkájában, segíti annak eredményes működését,

b) az elnökkel egyeztetve ellátja a feladatköre szerinti állandó-, továbbá a közgyűlés és az elnökség által reá bízott eseti feladatokat.

Az elnökségi tag tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

 

 

14.) A szakosztályok

Az elnökség az egyesület által működtetett sportág(ak)ban/szakág(ak)ban egy-egy szakosztályt hozhat létre.

A szakosztály tevékenységét a szakosztályi tagok által megválasztott és az elnökség által jóváhagyott szakosztály vezetőség irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatai, továbbá az egyesület és az országos sportági szakszövetség szabályzatai alapján.

A szakosztály feladata:

a) az egyesület céljai megvalósításának elősegítése,

b) a sportághoz (szakághoz) tartozó tagok tevékenységének szervezése, a versenyeken, sporteseményeken egyénileg, illetőleg csapatként történő részvételük elősegítése, tevékenységük fejlesztése, versenyek, sportesemények lebonyolítása,

c) a sportág (szakág) utánpótlás nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése,

d) közreműködés az ifjúsági és szabadidősporttal összefüggő feladatok ellátásában,

e) az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatok ellátása, gazdálkodás a szakosztályra bízott egyesületi vagyonnal,

f) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

A szakosztály vezetősége köteles az egyesület elnökét, illetve az általa megbízott személyt a szakosztály tevékenységéről rendszeresen tájékoztatni, és az elnökségnek legalább évente egy alkalommal beszámolni.

A szakosztályok felépítésének és működésének szabályait szabályzatban kell meghatározni

15.) A közgyűlésre és az elnökségre vonatkozó közös és egyéb szabályok

A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

E rendelkezés alkalmazásában nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet az egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az egyesület elnöke, vagy elnökségi tagja,

b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Az elnökség tagja, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetve arra jelölték.

15.) A titkár

A titkár az elnökség tagja.

A titkár az egyesület napi működtetéséért való felelőssége körében gondoskodik különösen

a) az egyesület eseti képviseletéről,

b) a napi gazdálkodással összefüggő háttértevékenységek (számlák kiegyenlítése, házipénztár működtetése, bizonylatolás, könyvelés) ellátásáról,

c) az egyesületi nyilvántartások folyamatos vezetéséről,

d) az egyesület napi levelezésének bonyolításáról.

Tevékenységét a közgyűlés és az elnökség döntéseinek megfelelően, az elnök irányítása mellett végzi.

A titkár tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

V. Az egyesület gazdálkodása és vagyona

1.) A költségvetés

Az egyesület a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület bevételei:

a) tagdíj,

b) adomány,

c) költségvetési támogatás, az Európai Unió forrásaiból származó támogatást és a személyi jövedelemadó kiutalt összegét is ideértve,

e) közhasznú tevékenység folytatásából származó, illetőleg ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

f) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel, bérleti díj,

g) befektetési tevékenységből származó bevétel,

h) egyéb bevétel.

Az egyesület vagyona készpénzből, ingatlan és ingó vagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból állhat.

Az egyesület költségei:

a) a főtevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c) a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

d) a fő- és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), bevételarányosan megosztva;

e) egyéb költség.

Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait szabályzatban kell meghatározni.

 

VI. VEGYES ÉS Záró rendelkezések

1.) Bankszámla feletti rendelkezés

Az elnök önállóan rendelkezik az egyesület bank számlája felett.

2.) Helytállás a jogi személy tartozásaiért

Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagja az egyesület tartozásaiért nem felel.

Ha az egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

3.) Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

A Egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

Az egyesület megszűnése esetén – a bírósági feloszlatás esetét kivéve – a vagyonának felhasználásáról saját közgyűlése rendelkezik. Ilyen rendelkezés hiányában a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a Magyar Úszó Szövetség országos sportági szakszövetség tulajdonába illetve a szövetség megszűnése esetén állami tulajdonba kerül és azt sport- (turisztikai-) célokra kell felhasználni.

Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás nevelés támogatására kell fordítani.

Az egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy az egyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a Stv.-ben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy az egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.


1. sz. melléklet

ZÁRADÉK

A Cnytv. 38.§ (2) bekezdés alapján, a Kaposvári Úszó Sport Egyesület képviseletében – Makatics Péter elnök –

igazolom,

hogy a Kaposvári Úszó Sportegyesület  Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés által 2014.11.11-én elfogadott alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.

………………………….…………………….

a Kaposvári Úszó Sportegyesület elnöke

 


2. sz. melléklet

 

Tagság országos sportági szakszövetségben

Az egyesület az alábbi országos sportági szakszövetség(ek) tagja:

1.) Magyar Úszó Szövetség

Székhely: 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8.

Belépés dátuma: 2011.

2.) Magyar Búvár Szakszövetség

Székhely: 1146 Budapest, István mezei út 1-3
Belépés dátuma: 2011.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!